Idegenek a kertemben- Online megtekinthető filmek

Ezen az oldalon a jelenleg az Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény filmjei kerültek kilistázásra. A lista folyamatosan bővül, ezért (is) érdemes gyakran felkeresnie az Idegenek a kertemben honlapot. A frissülő filmjeinkről hírleveleinkből is értesülhet.

A filmek a regisztrációt / belépést követően a DocuArt Online rendszerén keresztül tekinthetőek meg.

Módszertani kézikönyv a filmek használatához (PDF - 2,5 mb)

A kis szépségszalon 2012 (32')

A kis szépségszalon egy dokumentumfilm egy Svédországban élő fiatal iráni nő munkájáról és klienseivel való kapcsolatáról, aki egy nemzedékről nemzedékre öröklődő, tradicionális szőrtelenítő módszerrel dolgozik. Szalonjában bevándorlókat és svéd nőket is fogad, szemöldöktetoválást csinál, szőrtelenítést vállal. Ezen a kis szigeten nők osztják meg gondolataikat életről, bánatról, reményekről, megmutatva végtelen erejüket és kitartásukat. Ebben a kis szalonban a néző rengeteg feszültséggel és sokféle hangulattal találkozik. Egy dokumentumfilm melynek célja, hogy lerombolja az előítéleteket, és megmutassa, hogy azok a nők, akiket mi nyugatiak elnyomottnak tartunk, valójában mennyire erősek és az életükben lévő számos nehézség ellenére hogyan küzdenek meg a sikerért, álmaik megvalósulásáért.

Sohrabian Mitra,

Allah minden napján szaladnak a lovak 2011 (63')

Török-muszlim-arab-magyar vagy muszlim-arab-magyar-török Budapest, ahogyan eddig nem ismertük. Vajon megérkezik-e a boltnyitásra az iszlám vágást értő isztambuli hentes? És miért nem tud innen elszakadni a sokat látott, legidősebb budapesti török? Magyar vagy török feleségre vágyik-e a mélyen vallásos agglegény, és hogyan boldogul az identitásával a budapesti születésű arab kamaszfiú, amikor egyszerre húz a szív és tilt a vallás? A hétköznapok kis léptékű jelenetein keresztül közelítünk a budapesti muszlim miliő integrálódásának nagyobb léptékű kérdéseihez.

Kis Anna,

Banángyerekek 2009 (63')

A vietnámi közösség a harmadik legnépesebb kisebbség a Cseh Köztársaságban. Elsősorban kiskereskedők alkotják, akik a 90-es évek óta Vietnám szegényebb területeiről a jobb megélhetés reményében vándoroltak az országba. Míg a szülők rengeteget dolgoznak, alig törik a cseh nyelvet és állandó honvágyat éreznek, a gyermekeik az iskolában megtanulnak csehül, hamarabb alkalmazkodnak a cseh környezethez, szülőhazájukkal, Vietnámmal pedig gyengébb, tisztázatlan a kapcsolatuk.

Ryšavý Martin,

„…de majd jövőre bevetjük…” 2001 (44')

Szék község az erdélyi Mezőségben, Kolozsvártól északra mintegy 50 km-re helyezkedik el. A község tradicionális népzenéje és folklórja az 1960-as évektől egészen a napjainkig a magyarországi táncház-mozgalom meghatározó alapja volt. Filmünkben azonban nem a népzene, hanem más kulturális aspektusok kerülnek középpontba, három generáció egymástól nagyon is különböző szempontjai. Szék lakosságának 80%-a manapság Magyarországon vagy más európai országokban keresi boldogulását. Ennek tragikus következménye, hogy a széki családok többsége széthullott és a mai gyerekek sokaságát az utca, vagy jobb esetben a nagyszülők nevelik.

Gyuris Gábor,

Kívül sárga, belül fehér 2007 (50')

"Banán gyerekek - kívül sárgák, belül pedig fehérek!" 10 és 20 év közöttiek, francia és kínai származásúak, és ironikus humorral banán gyerekeknek vallják magukat. A 80-as évek növekvő kínai migrációs hullámával érkeztek a szüleik. Ezek a fiatal tinik mind francia születésűek.

Cheng Xiaoxing,

Lili 2012 (22')

A film főszereplője a kelet Magyarországon élő 20 éves egzotikus szépségű Lili, aki tipikus mai fiatal: saját online csatornája és identitása van, világképe a közösségi oldalakon keresztül is jól követhető. Egy tetováló szalonban dolgozik, mindemellett rá van kattanva az animációra és a magyar irodalomra. A második generációs, kínai származású Lili édesanyjával és két testvérével él Miskolcon. Édesapja kínai, nagyon ritkán találkoznak ezért kapcsolatuk szinte teljesen a virtuális térbe helyeződött át. Bár kommunikációjuk a nyelvi akadályok miatt olykor nehézkes, az online környezet egész más dimenziókat nyit meg számukra. Kettőjük kapcsolata fontos univerzális üzenetet hordoz: mi az, ami a fizikai síkon túl összeköt egy különböző kulturális közegbe szakadt családot és hogyan tartható fenn ez a kontinenseken átívelő törékeny kapcsolat? A karaktervezérelt dokumentumfilm Lili kulturális identitáskereséséről, önkifejezési stratégiáiról, valamint apjával való összetett kapcsolatáról szól, mindezt a modern kommunikációs csatornák különös kettősségét - egyszerre összekötő és elválasztó jellegét - leképező innovatív képi világban ábrázolva. Lili személyiségén keresztül mindemellett megtudunk valami fontosat is a mai 25 év alatti fiatalok kommunikációjáról, a szülő gyerek kapcsolatról, az identitásról és a kulturális gyökerek felszínre töréséről. Lilit fiatal felnőttként már komolyan foglalkoztatja a kérdés: meddig magyar ő és honnan, miben kínai?

Ruszkai Nóra,Nagy István,

Szia Nagyi, jól vagyunk! 1999 (16')

A kazetta egy Budapesten élő mongol család újévi videóüzenetét tartalmazza, amely az ulánbátori nagymamának szól. A film tulajdonképpen "talált tárgy", a rendező sosem járt a helyszínen.

Füredi Zoltán 'Kapitány',
1
Rossz felhasználónév vagy jelszó.
DocuArt mozi online
DocuArt mozi online
DocuArt mozi online
DocuArt mozi online
Bejelentkezés